Tanítók
Szász Árpád Attila vagyok, férj és három lány édesapja. A Szent Fülöp Egyesület vezetőjeként, a Kairos gyermek- és ifjúsági programok szervezőjeként, valamint a Magvető Közösség teamtagjaként és dicsőítésvezetőjeként szolgálok. Több dicsőítő zenekar szervezésében és vezetésében is részt vettem, illetve aktívan részt veszek.
Korábbi szolgálataim során lelki tréningek és bibliaiskolák szervezésében és vezetésében is volt lehetőségem részt venni, ezek a tapasztalatok ma is meghatározzák azt, ahogyan a szolgálatra és az emberekre tekintek.
Ami igazán közel áll a szívemhez, az a fiatalok mentorálása. Hiszem, hogy Isten mindannyiunk életében készít embereket, akik egy jókor elhangzó kérdéssel, bátorítással vagy őszinte beszélgetéssel tudnak irányt mutatni. Nagy öröm számomra, hogy idén a CSIT-en is szolgálhatok.
Az előadásomban nem kész recepteket szeretnék átadni, hanem olyan megélt történeteket, tapasztalatokat és felismeréseket, amelyek engem is formáltak. Az idei mottó számomra nem csupán egy előadás-téma, hanem a mindennapi életem meghatározó része – lelki és gyakorlati értelemben egyaránt. Hiszem, hogy a Szentlélek ma is munkálkodik, és ez az idei CSIT is lehetőség arra, hogy Isten Igéje ne csak új gondolatokat adjon, hanem valódi változást hozzon az életünkbe.
Örömmel állok rendelkezésre az előadás után is, ha kérdéseid vannak, vagy egyszerűen csak szeretnél beszélgetni, tapasztalatot cserélni.
Ambrus-Szabó Gabriella vagyok. 2005–2018 között aktív Csit-es voltam, és az életemet nagyban formálta minden évben! Családi életünket egy huncut majdnem négyéves kislány és egy tizenkét éves fiú színesíti.
Ha valaki azt kérné tőlem, hogy három szóval jellemezzem magam, akkor azt tudnám mondani magamról, hogy egy tüzes, vágyakozó, nagyszívű-nagylelkű ember vagyok, aki mindezek mellett szereti a humort, a Marvel filmeket és a jó zenét!
Az idei CSIT témájához mélyen tudok kapcsolódni, hiszen folyamatos keresésben vagyok! Volt bőséges megkérdőjelezés és elhidegülés az elmúlt időszakban Isten irányába, de egy ideje azt érzem és élem, hogy újra indult a keresés, zajlik bennem a megtérés. A belső iránytűim az igeolvasás, a Vele való beszélgetés és a dicsőítő dalokon keresztül vezetik a mindennapjaim, az életem.
Ilyés Lehel atya vagyok, a kézdivásárhelyi Szentháromság plébánia segédlelkésze és a Nagy Mózes Elméleti Líceum iskolalelkésze.
Papi jelmondatomat a zsolozsmából választottam: „Krisztus az Égi Atya Arca, Fénye.” Hiszem, hogy keresztényekként közös hivatásunk a bennünk kirajzolódó krisztusi arcot megmutatni másoknak. Az evangélium fénye nem csupán a leírt szavakban rejlik, hanem sokkal inkább felismerhető az életté váló igében. Hivatásom ennek a Krisztusnak arcát nap mint nap magamra ölteni, pontosabban fogalmazva, engedni bennem kirajzolódni, hogy életem által Isten jelenlétét tapasztalhassák meg mindazok, akik megoldást, biztonságot, gyógyulást vagy épp utat keresnek. A Szentírásból Jézus válaszát választanám arra gondolván, hogy mely igerész jellemzi legjobban az életem, aki Fülöp kérésére – Mutasd meg nekünk az Atyát! – épp önmagával, a saját személyével válaszol: Aki engem lát, látja az Atyát is. (Jn 14,9) Azt szeretném, hogy aki velem találkozik, az a bennem élő Istennel is találkozzon, Őt tapasztalja meg bennem és általam.